Fontos közlemény! Drága bírság jár annak, aki ilyen fával tüzel: ez a fajta nem tűzrevaló!

Itt az ősz, a hét második felére már komolyabb lehűlést mondanak, a legfrissebb előrejelzések szerint a hét közepén hidegfront érkezik záporokkal, helyenként zivatarokkal, élénk széllel. Ez a napi hőmérsékleten is nyomot fog hagyni, hiszen a napköbeni hőmérséklet csütörtökön mindössze 11 és 16 fok között alakul. Ez pedig egyet jelent azzal, hogy végérvényesen elindul a fűtési szezon Magyarországon. Így azokra, akik teljesen, vagy részben fával oldják meg otthonuk temperálását, dolgoz hónapok várnak.

Azok, akik szemfülesek, már egy hónapja azt keresik, merre kapható a legolcsóbban tűzifa – gondolva a következő hónapokra. Mivel idén is folytatódik a szociális célú tüzelőanyag-program, így azoknak is jut majd némi tűzrevaló, akik kis összegből gazdálkodnak, hónapról-hónapra élnek. Na, de mit tehetnek azok, akik nem részesülnek támogatásban? Azok már szeptemberben elkezdték figyelni az árakat és igyekeznek lecsapni a legjobb üzletre. A HelloVidék szptember közepén készített egy körképet arról, hogy idén mennyibe kerülnek átlagosan a legnépszerűbb tűzifa típusok.

Persze egyáltalán nem mindegy, hogy honnan szerezzük be az őszi-téli tüzelőt! Ha nem járjuk körbe a témát alaposan, könnyen belefuthatunk egy nem kívánt bírságba. A közösségi oldalakon például idén is megjelentek azok a hirdetések, amelyek fűt-fát ígérnek, csodafaként mutatnak be egy-egy fatípust, alacsony árat és jó fűtőértéket ígérve mellé. Jó példa erre a császárfa. Éppen ezért most annak jártunk utána, hogy mennyire lehet hinni az interneten hirdetett reklámoknak. Azon belül pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy tényleg nevezhetjük csodafának a császárfát?

Hogy hiteles és pontos képet tudjunk adni a császárfáról Borovics Attilát, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet igazgatóját kérdeztük a témába.

Jelenleg hiányoznak erre a típusú fajhibridekre alapozott, mikroszaporítással vegetatív úton előállított fajták biztonságos hazai termesztését megalapozó tapasztalatok, független vizsgálatok. A különböző fórumokon, reklámanyagokon, internetes oldalakon közölt hozamadatokat nem lehet a hazai termőhelyi feltételek között értelmezni

– kezte a szakértő, aki kitért arra is, hogy a fűzzel és nyárral történő összehasonlításnak statisztikailag kiértékelhető módon kialakított kísérleti elrendezéssel, megfelelő számú ismétléssel lenne értelme. Ennek hiányában egyszerű marketingfogásként értelmezhető a fűz, nyár és a császárfa vagy a hozzá hasonló többi Paulownia fajta hozamadatainak egymás mellé állítása.

Más meghatározó tulajdonságok tekintetében is a fajták hazai forgalmazóinak véleményére vagyunk kénytelenek hagyatkozni, tényszerű, kísérletekkel alátámasztott és az erre szakosodott független hatóság (NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály) által megerősített adatok hiányában. Ma még nincs megnyugtató válasz arra sem, hogy a császárfákra általában jellemző inváziós képességekkel az adott fajták valóban nem rendelkeznek. A spontán terjedéséből fakadó magas természetvédelmi kockázat kizárásáig még a kísérleti célú telepítésük is különös körültekintést igényelne! Fagytűrés, betegségekkel szembeni ellenállóképesség és egy sor hasonló kérdés tisztázása szükséges továbbá ahhoz, hogy a fajták hazai bevezetését felelősséggel el lehessen indítani

– fejtette ki az igazgató, aki megemlítette azt is, hogy kiterjedt és jól működő kampány folyik a Paulownia fajták azonnali bevetését célozva, képzéssel, önkormányzati programokkal, közös faültetésekkel, országos sajtóvisszhangot kiváltva.

Jogszabályi szempontok

A hazai termesztési tapasztalatok hiányoznak, amelyet a hatályos jogi szabályozás is visszatükröz. Az erdőkben és energetikai faültetvényekben alkalmazható fafajokat, fajtákat jogszabályokban rögzített módon lehet használni. A külön erre írt rendelet tartalmazza az erdőt alkotó fa- és cserjefajok jegyzékét. Ebben a Paulownia nem szerepel, így az ebből levezhető fajták, mint a császárfa is, erdészeti célú használata jelenleg jogszabályi akadályba ütközik.

A fás szárú ültetvények létesítésének jogszabályi lehetőségét és feltételeit a 71/2007. (IV.14.) kormányrendelet teremtette meg, amely a fűz, nyár és akác fafajok és ezekből levezethető fajták használatát tette lehetővé. Ennek egy sor hazai tapasztalatokon alapuló szakmai oka van. Ezen fafajokra több évtizedes gazdálkodói tapasztalat halmozódott fel, a hazai termőhelyi körülmények között biztonságosan termeszthető, fajtakísérletekkel igazolt fajtaválaszték áll rendelkezésre, ugyanakkor a császárfának tulajdonított célok (széndioxid megkötés, fosszilis energiahordozó kiváltás, hasonló fűtőérték stb.) mindegyikét teljesíteni lehet általuk. A fentiekből az következik, hogy a császárfa és a hozzá hasoló fajok erdészeti, vagy energetikai faültetvényi használata jelenleg jogszabályellenesen történik!

Használata ma Magyarországon illegális, aki erdészeti vagy ültetvényes célra árulja vagy telepíti, az tudatosan megkerüli a hazai és indokkal szigorú szabályozást, aminek az elsődleges oka, hogy ma még beláthatatlan természetvédelmi kockázattal jár a telepítése. Hatósági következménye kell lennie az ilyen illegális ültetvényeknek, akár a saját költségre történő felszámolásra és bírság kiszabására számíthat a sok esetben gyanútlan földhasználó. Ehhez képest nem old meg semmi olyat a fafaj és a belőle nemesített fajták (egyike sem engedélyezett erdészeti célra nálunk), amit a hazánkban már kipróbált, kellő tapasztalattal bíró fafajokkal, fajtákkal ne lehetne elérni

– hívta fel a figyelmet Borovics Attila.

Na de mi a helyzet a reklámokkal?

A Paulownia különböző fajtáit bemutató információs anyagokban olyan általános kijelentéseket találunk, amely egyrészt minden fafajra jellemzők, például széndioxidot köt meg, port köt meg, párologtat és ez által helyi klímát javít, megújuló energiaforrásként hasznosítható stb., másrészt sajnos félrevezető információkat is olvashatunk bennük.

Meglepődve olvassuk például, hogy háromszor akkora a fűtőértéke, mint a nyárfáké. Az igazság ezzel szemben az, hogy adott víztartalom mellett a fafajok fűtőértéke közel azonos, nincsen közöttük számottevő különbség, mely alól a császárfa és a többi Paulownia-féle sem kivételek. Azáltal, hogy óriási a levele, vagy C4-es fotoszintézissel jellemezhető egy-egy Paulownia fajta, nem adódik, hogy több széndioxidot köt meg, mint például a hazánkban jelenleg köztermesztésben lévő nyár fajták. Ez a képesség egyértelműen a produkcióval függ össze, a növekedés során felépülő biomassza közel fele ugyanis szén. Tehát nem a levélnagyság, hanem a termőhelyi adottságokat legjobban kihasználó fajta helyes megválasztása az, amely meghatározza a széndioxid megkötést egységnyi idő alatt, egységnyi területen

– emelte ki a szakember, aki ki tért arra is, hogy sokan befektetői szemmel tekintenek a császárfára és a többi Paulownia-félére. Mint mondja, a hozamadatok közlése felelősséggel jár. Befektetői, ültetvénylétesítői döntéseket alapozhat meg. A befektetői döntést azonban nem csak a hozam-, hanem a költségoldalról is érdemes mérlegelni. Lássuk a legfontosabb, azonnal jelentkező tételt, a szaporítóanyag árát.

Amennyiben a Paulownia fajták esetében a különböző fórumokon fellelhető 5000-7500 forintos egységárat vesszük alapul, akkor egy 500 darab/hektáros ültetvény szaporítóanyag költsége 2,5-3,7 millió forint között mozog. Ezzel szemben a nemesnyár 6 x 6 m-es hálózattal és 700 forintos csúcsrügyes karódugvánnyal kalkulálva tizedannyiba se kerül, nem éri el a 200 ezer forintot a szaporítóanyag költsége. Ha folytatjuk az összehasonlítást, akkor a hazai tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy a nemesnyár közepes termőhelyen 12 éves korra akár 1,2 m3 vágáslap feletti fatérfogatot produkálhat tövenként, amennyiben biztosítjuk az intenzív művelést. Műtrágyázás, talajápolás, nyesés, növényvédelem mellett azonban ehhez a produkcióhoz többletvízre is szüksége van a gyökérzónában

– fejtette ki Borovics Attila. Kitért arra is, hogy a császárfa kezelési útmutatója szerint az ültetési sorokat fóliázni szükséges, majd műtrágyázni, öntözni, metszeni kell. Kérdés, hogy milyen termőhelyen és mekkora hozamot érünk el általa? Mint mondja, hazai termőhelyi feltételek között ezekre a kérdésekre jelenleg senki nem tud hiteles választ adni.