Mennyei Tipp

A legjobb tippek tőlünk jönnek!

Öt perc pihi

Rossz hír a nyugdíjasoknak: Mutatjuk min bukott el a kötelező magyar nyugdíjemelés: kiakadt a Parlament elnöke

Tippgergo

Mutatjuk miért.

Kiakadt a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke, mert szerinte nevetséges indokokkal utasították el a kiegészítő nyudíjemeléssel kapcsolatos kérdését. Karácsony Mihály most a Pénzcentrumnak elárulta, min bukott el a kezdeményezés a Nemzeti Választási Bizottságnál.

Korábban a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy a Nemzeti Választási Bizottság elkaszálta a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke által benyújtott, a kiegészítő nyugdíjemeléssel kapcsolatos népszavazási kérdést. Karácsony Mihály magánszemélyként, hitelesítésre benyújtott kérdése úgy szólt: “Akarja-e Ön, hogy a Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62.§ (3) (4) bekezdését az Országgyűlés úgy módosítsa, hogy; Amennyiben a fogyasztói árak növekedésének negyedévi tényadata legalább egy százalékponttal meghaladja a törvényben rögzített éves előrejelzés mértékét, akkor a soron következő negyedévtől a különbözettel azonos mértékű kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani?” Az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg a kérdés hitelesítését.

Miért várnak a nyugdíjasok kompezációjával novemberig? Tény, hogy a jogszabály azt mondja, hogy mindig az első nyolchavi adatok ismeretében, tehát augusztusig bezárólag kell dönteni a visszamenőleges kompenzációról, amit novemberben kapnak meg a nyugdíjasok. A beadványunk pont ennek ment volna elébe: hiszen ha már negyed év után látszik, hogy eltérés van a prognózisok és a valós infláció között, akkor negyedévente kompenzáljanak a nyugdíjasoknak

– magyarázta most a Pénzcentrum megkeresésére Karácsony Mihály. Mint beszámoltunk róla, egyfelől nyelvhelyességi és egyértelműségi hibák miatt kaszálta el a kérdést az NVB. Az elnök ezt az indokot nevetségesnek nevezte:

Ugye azt írtuk, hogy “a Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62.§ (3) (4) bekezdését…” így és így módosítsák. Na, hát abba kötöttek bele, hogy a 62.-nél a pont és a paragrafusjel között nem volt szóköz a beadott kérdésnél. A másik, amibe belekötöttek pedig az volt, hogy a 3-as és a 4-es között nem volt kötőjel. Emellett szerintük nem írtuk le jól a törvény nevét sem, ami az NVB szerint így hangzik: “1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról”, felcseréltük, és ebben az esetben nem kell nagy t-vel írni a társadalombiztosítást. Az sem tetszett nekik, hogy az amennyiben után pontosvessző van a kérdésben… Nevetséges.

De más problémájuk is volt a Nyugdíjas Parlament által beadott kérdéssel:

Taralmilag amivel kekeckedtek az volt, hogy bár a szakmai terminusz technikusz valóban a fogyasztói árindex – ez van a törvényben és a KSH honlapján is -, de szerintük a köznyelv ezt inflációként ismeri. És ezért nem egyértelmű, hogy a támogatók, a népszavazás résztvevői miről is döntenek

– mondta Karácsony Mihály. Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz a következő lépés, az elnök elmondta, bár fordulhatna a Kúriához jogorvoslatért, de nem teszi, mert nem talál olyan szakértőt, aki segíteni tudna helyesen megírni a beadványt.

Nem tudok kitől segítséget kérni, hiányzik a szakértelem. Nem arról van szó, hogy értelmiségi nyugdíjasok nincsenek Magyarországon, hanem olyan szakembereket nem találni, akik pont az ilyen ügyekben tudnának segíteni.

Az elnök hozzátette, hogy bár ezt a kérdést elutasították, de van még 2-3 kérdés a tarsolyban. Az ítélkezési szünet végén folytatják.

De mi úgy vagyunk ezzel, hogy legalább kikényszerítettük a választ: mert írhatunk leveleket a miniszeterelnöknek, államtitkároknak, minisztereknek, nem kapunk érdemi választ. A népszavazási kérdés pedig kikényszeríti, hogy válaszoljanak, mert most, ha szerintem igaztalanul is, de tisztességesen reagáltak, 14 oldalon keresztül

– mondta Karácsony Mihály.