Hatalmas segítség és örömhír: Százezreknek járhat vissza pénzt a bankjuktól

A jövő év elején hozhat döntést az Európai Unió Bírósága egy devizahiteles ügyben, amelyben azt vizsgálják, hogy fenntartható-e az adós akarata ellenére egy, az árfolyamrés alkalmazásának tisztességtelensége miatt átváltási árfolyam nélkül maradt devizahitel-szerződés. Az Index úgy értesült, hogy főtanácsnoki indítvány – amely egyébként nem köti a bíróságot – valamikor az év elején lehet, míg az ítélet várhatóan majd év első felében születhet meg.

Lázár Dénes, a devizahitelesek ügyében elsők közt pereket indító Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE) ügyvédje úgy véli, hogy

a döntés jelentősen megbolygathatja a jelenleg fennálló világot,

ugyanis „a bankoknak még több pénzt kellene visszaadniuk a fogyasztóknak”.

Pedig éveken keresztül arról szóltak a kormányzati szólamok, hogy „megmentettük a devizahiteleseket”. 2015-ben megtörtént a forintosítás, sok devizahiteles, család valóban fellélegezhetett, de a bécsi ügyvéd szerint már a forintosítás sem volt jó megoldás, mert sokan pont emiatt nem tudtak perelni, ugyanis a forintosítási törvény gátat szabott a pereskedésnek.

„A legutóbbi döntések alapján azt látni, mindegyik bíróság azt mondja ki, hogy a devizahitel-szerződés semmis” – véli az ügyvéd, hozzátéve, hogy a bíróságok azt nem döntik el, mi a semmisségnek a pénzügyi következménye – azt vitassák meg újra a felek, első fokon!

Az EU Bírósága alapvetően a fogyasztókkal kötött kölcsönszerződések kapcsán értelmezi az uniós irányelvet – fogalmazott az Indexnek az érintett ügyben (C-932/19) eljáró ügyvéd, Marczingós László. Szerinte akár 1 millió olyan szerződéses ügy is lehet Magyarországon, amelyeket az EUB döntése érinthet.

Úgy véli, hogy az EU igazat ad annak érvelésnek, amely szerint „megilleti a fogyasztót az a jog, hogy visszautasítja a számára roppant hátrányos helyzetet előidéző tagállami beavatkozást”. Ez utóbbi abban áll, hogy a devizahiteles törvények (DH-törvények) miatt nem lehetett kimondani a szerződések érvénytelenségét. Marczingós László elmondta, hogy akiknek már annak idején úgy bírálták el a jogvitáját, hogy nem alkalmazták a közösségi jogot, és így megfosztották őket a jogérvényesítéstől, ebben az esetben százezres nagyságrendben indulhatnak új perek. Hozzátette, hogy adott esetben a magyar állam tartozhat kártérítési felelősséggel a bíróságok uniós jogot megtagadó intézkedései miatt.

Egy uniós bírósági ítélet olyan, mint egy jogszabály, azt szó szerint alkalmazni kell, azon nincs mit magyarázni és értelmezni

– fogalmazott Marczingós László.

Mely szerződésekre vonatkozhat majd az EUB döntése?

Ha az EUB semmisnek mondaná ki a szerződéseket, akkor felvetődik a kérdés: ez kiket érinthet. Lázár Dénes kiemelte, hogy a forintosítás ellenére ezek a szerződések nem szűntek meg. Például ha valaki kötött egy devizahitel-szerződést 2008-ban, amit a magyar parlament döntése alapján 2015-ben forintosítottak, az a szerződés ma forintszerződés, de eredetileg devizahitel-szerződésként indult – ezekre a szerződésekre szerinte mind alkalmazható lesz az EUB döntése. Szintén alkalmazható lenne a döntés azokra a hitelszerződésekre is, amelyeket már visszafizettek az elmúlt években – hacsak nem járt le az elévülési idő, tehát az utolsó törlesztés óta nem telt el öt év.

Viszont itt van egy újabb csavar: azáltal, hogy 2015-ben – ami már 5 éve volt – belenyúlt a parlament a szerződésekbe, Lázár Dénes úgy hiszi, hogy az 5 éves elévülési időt 2015-től kell majd nézni, azaz 2010-ig.

Hány szerződés lehet érintett?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján elérhető adatok alapján Lázár Dénes szerint

legalábbis 2011 márciusában 1,1 millió devizahiteles volt Magyarországon, ezekre a szerződésekre az ügyvéd véleménye szerint mind alkalmazható lesz az EUB döntése.

Ha valóban semmisek a szerződések – így döntene a bíróság –, akkor mi lesz? Ez „a nagy kérdés” az ügyvéd szerint is, ez foglalkoztatja közel tíz éve a magyar bíróságokat, és még nem adtak rá választ. Lázár Dénes szerint erre az a jó válasz, ha semmisnek mondják ki a devizahitel-szerződéseket. Ugyanis, amikor az adós felvette a hitelt, a számlájára forintösszeget kapott, viszont a devizahitel-szerződésben megállapodtak a bankkal, hogy ezt a forintösszeget a bank átszámítja egy devizaösszegre, amelyre kezelési költséget, kamatot, különféle egyéb költségeket fizet, és az adós viseli az árfolyamkockázatot a szerződés érvényben lévő ideje alatt.

„Ha kimondják, hogy ezek a szerződések érvénytelenek, akkor ez azt jelenti, hogy kapott egy forintösszeget, a bankkal viszont nem állapodott meg arról, hogy ezt átváltsák például svájci frankra. Tehát csak egy forintösszeget kell visszafizetnie a banknak” – fogalmazott az ügyvéd. Hozzátette, ha semmis a szerződés, akkor nincs kezelési költség, nincs egyéb költség és nincs piaci kamat sem. Utóbbi esetében szerinte a régi Ptk. lehet az irányadó, amely kimondja, ha nincs külön megállapodás a kamatról, akkor a jegybanki alapkamatot kell alkalmazni.

A bírósági döntés szintén hatással lehet majd a jelzálogjogokra is, ugyanis, ha a szerződés tartalmazta azt – jelzáloghiteleknél evidens –, akkor semmis a jelzálog is. Ez csak tovább bonyolíthatja a helyzetet, főként azok esetében, akiknek a házát adott esetben elárverezték.

Ha az alapszerződés semmis, akkor a devizahiteleseknek az a kényelmes és anyagilag előnyös helyzetük lesz, hogy csak azt a forintösszeget kell visszafizetniük a banknak, amennyit kaptak, jegybanki alapkamat mellett, minden más költség és kötelezettség megszűnik

– foglalta össze a helyzetet egy, az adósok szempontjából pozitív kimenetelű bírósági döntés esetére.

Egy ilyen döntés alaposan felforgatná a bankszektort, óriási összegekről van szó. Ha valaki hosszú évekig fizette hitelét, elképzelhető, hogy már a tartozása is megszűnt, hiszen ebben az esetben az összes eddigi befizetést át kellene számolni tőketörlesztésre, ráadásul az a helyzet is előállhat, hogy annyit fizetett már az adós, hogy a végén már pénzt kaphat vissza a banktól.

Előjelek?

Az ügyvéd úgy gondolja, hogy ha ez a döntés megszületik, lesznek előjelei: szerinte már az is ebbe az irányba mutat, hogy a nyáron Nagy Márton, az MNB alelnöke, valamint Barna Zsolt, az OTP vezérigazgató-helyettese is távozni kényszerült pozíciójából.

„A peres eljárás és a vele párhuzamosan az Európai Bizottság által folytatott eljárás a háttérben már a nyár eleje óta zajlik, azt hiszem, hogy ezek az első jelei annak, hogy a pénzügyi rendszerben valami nem stimmel, és minél közelebb kerülünk a döntéshez, annál több jelét lehet majd ennek látni” – fogalmazott az ügyvéd.

Mit kell tenniük az adósoknak?

Alapvetően az a cél, hogy az adósnak ne kelljen perelnie, a bankoknak el kellene ismerniük, hogy a bírósági döntés ellenük szól, és végrehajtsák a bírósági döntést akkor is, ha az ő nevük nem szerepel a bírósági végzésben – mondta az ügyvéd. Bár ezt laikusként nehéz elképzelni, hogy a bank önként és dalolva megkeresi, mondjuk, Kovács Aranka óbudai adóst, hogy

Lázár Dénes szerint adott esetben elegendő lenne, ha az adós írna a banknak a bírósági ítéletre hivatkozva. Kiemelte, hogy ha mégis pereskedés lenne a vége, akkor a banknak fennállna a veszélye – egy vesztett per esetén –, hogy a perköltség mellett az ügyvédi díjakat is fizethetnék.

Viszont, ha lesz erről EUB-döntés, az már köti majd a magyar bíróságokat is.