Most érkezett a szomorú hír: elvesztettünk egy újabb magyar legendát

Szomorú hír érkezett.

Nyolcvan éves korában elhunyt Babarczy László Kossuth-, Jászai Mari-díjas színházrendező, -igazgató, a kaposvári Csiky Gergely Színház örökös tagja, akinek nevéhez fűződik a Csiky Gergely Színház aranykora és a kaposvári színész tanszék létrehozása is.

A színházrendező halálhírét lánya osztotta meg a sajtóval hétfőn, s nem sokkal ezelőtt Kaposvár városa is közleményben számolt be a szomorú hírről.

Ebben felidézték Babarczy László életének és pályafutásának kiemelkedő pillanatait.

Babarczy László Budapesten született és itt is járt középiskolába, a Madách Imre Gimnáziumba 1955 és 1959 között. 1966-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán. Ezt követően a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1969-ig rendezett. Ezután 1973-ig a Nemzeti Színház tagja volt, majd ebben az évben a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője lett és 1974-től 1981-ig főrendezője, 1978 és 2007 között pedig a színház igazgatója volt. Hetvenedik születésnapján nevezték ki a Csiky Gergely Színház örökös tagjává.

Babarczy László direktorsága idején újult meg a kaposvári színház: egyre több lett a nívós előadás, s fogalommá vált a „Kaposvár-jelenség”, amely nemcsak hazai, hanem nemzetközi rangot is szerzett a Csiky Gergely Színháznak. Szerinte „a színházcsinálás igényessége miatt lett Kaposvár az, ami. Újat akartunk csinálni, s azt a legkorszerűbben.” Egy interjúban azt is kifejtette, hogy „mi Kaposvárott nem olyan kollektívára törekszünk, amely összemossa, megszünteti az egyéniséget, hanem éppen ellenkezőleg. Azt szeretnénk, ha kollektívánk összetartozó egyéniségekből állna… Mi arra törekszünk, hogy a társulat minden tagja maximálisan és minél több irányba kifejlessze a maga színészi egyéniségét, személyiségét.”

A színvonalas művészi munka Kaposváron gyakorta összekapcsolódott a közéletből olyannyira hiányzó szókimondással. „Mi csináltuk azt, amit jónak gondoltunk – jellemezte később Babarczy a hetvenes és nyolcvanas évek színházát –, s ennek akkor néha volt politikai visszhangja. Néha botrányosan nagy és kellemetlen. Mi pedig megpróbáltuk, hogy ne zökkenjünk ki a saját folyamatainkból.” A kaposvári teátrum vezetői szívósan őrizték az autonómiájukat, ami nem volt egyszerű feladat. Babarczy László is megtapasztalta, hogy – a saját szavaival – „szerencse, ész és más képességek kellenek egyes helyzetek megoldásához, hogy közben ne kelljen senki előtt hasra esni”.

fotó: MTVA/Zih Zsolt

Megesett, hogy beült a páholyba a politikailag „problémás” előadás ellenőrzésére érkezett pártvezető mellé, és a leginkább kritikus pillanatokban a fülébe suttogva terelte el a figyelmét.

Olyan darabokat rendezett Kaposváron, mint Brecht Koldusoperája (1972), Móricz Rokonokja (1978), Bulgakov Bíborszigete (1979), Shakespeare III. Richárdja (1982), Molnár Liliomja (1983) vagy Eörsitől A kihallgatás (1988). Az általa színre vitt műveket a szakma szerint is pontosan értelmezte, noha egyúttal kihívást keresett és látott bennük: „Az igazság az, hogy az ember azt szereti megrendezni, ami valamiért problémát jelent” – mondta.

A Csiky Gergely színházat 1978-tól huszonkilenc éven át igazgatta Babarczy László. 1991-től egyetemi tanár, 1999-ben DLA fokozatot szerzett. 1989 őszén az Újvidéki Színházban rendezte Molnár Ferenc: Liliom című darabját, 1991-ben pedig Molière: Tudós nők című darabját, amelyet 1992-ben mutattak be.

1994-ben Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámáját rendezte Újvidéken. 2003-ban a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karán létrehozta a színész tanszéket, amelynek 2008 végéig volt vezetője.

1985–87 között a Mafilm Objektív Stúdiót, 1987-től az Objektív Filmstúdió Vállalatot irányította. Évtizedeken keresztül volt a Magyar Színházművészeti Szövetség (majd jogutódja, a Magyar Színházi Társaság) vezetőségének tagja.

1977-ben megkapta a Jászai Mari-díjat, 1984 óta érdemes, 1990 óta kiváló művész volt. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével 1994-ben, a Kossuth-díjjal 1995-ben tüntették ki. 1998-ban Kaposvár díszpolgára lett, 2003-tól mondhatta magáénak a Gundel művészeti díjat. 2007-ben, miután letette a Kaposváron csaknem három évtizeden át viselt igazgatói tisztséget, az első Somogy Megyei Prima díj kitüntetettjei közé került, s 2011-ben őt választotta meg első örökös tagjául a Csiky Gergely Színház.

Nős, házasságából két leánygyermeke született: Babarczy Eszter kritikus, publicista és Babarczy Anna kutató nyelvész.

Babarczy László temetéséről a család később intézkedik – írta meg a Somogy megyei hírportál.