Mennyei Tipp

A legjobb tippek tőlünk jönnek!

Öt perc pihi

Drámai hír jött! Szívinfarktust kapott a legendás magyar mulatós ,azonnal mentővel kórházba vitték!

Tippgergo

Sürgősen kórházba kellett szállítani.

Csupán feleségének és a gyorsan reagáló orvosoknak köszönheti, hogy nem vitte el az infarktus.

Sokkoló pillanatokról vallott Fásy Ádám magyar műsorvezető, a Zeneexpressz tulajdonosa. Mint kiderült múlt hét végén sürgősségi műtétet hajtottak végre rajta, miután napok óta a rosszul lét kerülgette.

FÁSY ÁDÁMNAK PÁR ÓRÁN MÚLOTT AZ ÉLETE: „MEGMENTETTÉK AZ ÉLETEM!”

A Blikk információi szerint alig egy-két órán múlott az élete! Ha pedig szerettei nem nyaggatják, hogy forduljon orvoshoz, végzett volna vele egy szívroham.

Fotó: Markovics Gábor / Ripost

„Be kell vallanom, nem vettem komolyan a jeleket, nekem nem utaltak arra, hogy a szívemmel lenne baj. Úgy hét-nyolc napja éreztem először, hogy fáj a mellkasom és egy kicsit zsibbadt a bal karom, de azt hittem, megfáztam. Napokig nem tulajdonítottam ennek nagy jelentőséget, majd múlt csütörtökön többször is annyira levert a víz, hogy át kellett öltöznöm. Ám őszinte leszek, még ekkor sem gondoltam arra, hogy orvoshoz menjek” – vallotta be Fásy Ádám a lapnak.

Végül felesége fáradhatatlan kérlelésére elment a háziorvosához, aki egy gyors EKG után, mentőt hívott és kórházba vitette a műsorvezetőt. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájára vitték be, ahol azonnal műtőbe tolták, hogy elvégezzék az életmentő operációt. Az orvosok szerint a szíve akkori állapotában maximum egy napot bírt volna ki, a hétvégén szívroham vitte volna el.

„Két koszorúeremmel is baj volt, az egyik teljesen el volt záródva, a másik úgy ötvenszázalékosan működött. Kitisztították az ereket és két sztentet ültettek be. (…) Annyi minden alakult jól… Hogy a feleségem rábeszélt a doktorra, a háziorvosom gyors reakciója, a szívklinika világszínvonalú, dr. Merkely Béla professzor és dr. Becker Dávid egyetemi docens vezette csapata. Külön köszönöm a nővérek és ápolók törődését. Megmentették az életem! Később fogtam csak fel, hogy meghalhattam volna” – mesélte Fásy Ádám.

Szívroham jelei, tünetei

A szívroham bekövetkezésének tünetei leggyakrabban az alábbiak:

A szívinfarktus tüneteit nagyon komolyan kell venni és akár gyanú esetén is azonnal mentőt hívni!

  • mellkasi fájdalom. Általában nyomás, merevség, fájdalom, esetleg szorító, sajgó érzés a mellkasban, a karokban. A fájdalom és a szorítás a nyakra, az állkapocsra és a hátra is kiterjedhet.
  • gyomorpanaszok. Hányinger és hasfájás is gyakran jelentkezik.
  • légszomj
  • hideg verejtékezés
  • kimerültség
  • szédülés

A leggyakoribb tünetek hirtelen és együttes jelentkezésekor nagy esély van rá, hogy a panaszokat szívroham okozza. Ilyenkor a minél előbbi sürgősségi osztályra való eljutás és gyors kezelés életet menthet!

Szívinfarktus egyéb tünetei

Nem mindenkinél jelentkeznek ugyanazok a tünetek, valamint a tünetek súlyossága is egyénről egyénre változhat.

Bizonyos embereknél enyhébb, másoknál nagyon komoly fájdalmak jelentkeznek. Egyeseknél akár semmilyen tünetek nem jelentkeznek (“csendes szívroham”), és olyanok is akadnak, akiknek tünetelőzmény nélkül csak a szívroham kialakulásakor jelennek meg a tünetek.

Előfordul, hogy a szívinfarktus egyik pillanatról a másikra jelentkezik, de szerencsére a legtöbb esetben vannak figyelmeztető jelek. A kezdeti tünetek már órákkal vagy napokkal előbb is jelentkezhetnek.

Ilyenkor fontos a gyors kardiológus szakorvos általi kivizsgálás, aki meg tudja állapítani, hogy milyen jellegű kezeléssel előzhető meg a roham, illetve az esetleges már kialakult károsodásokat hogyan lehet kezelni.

A korai tünetek, amelyekkel kardiológus szakorvoshoz érdemes fordulni az alábbiak lehetnek:

Emiatt fontos, hogy amennyiben a fenti tünetek közül több jelentkezik, akkor szívinfarktus is lehet a tünetek oka, ezért sürgősen forduljunk a mentőszolgálathoz!

Enyhébb tünetek esetében is rendkívül fontos, hogy legalább egy szakértő kardiológus kivizsgálja a panaszokat, aki megállapíthatja a kockázatokat és megfelelő megelőző kezelést írhat fel.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Amennyiben a fenti tünetek jelentkeznek, azonnal forduljon orvoshoz, ez életet menthet!

Egyesek túl sokáig várnak, mivel nem veszik észre vagy nem veszik figyelembe az intő jeleket. Ha a tünetek akár csak kismértékben is jelentkeznek, majd elmúlnak, olyankor is konzultáljon kardiológus szakorvossal, aki a megfelelő vizsgálatok és szakértelme segítségével megfelelő kezelési módot tud javasolni a tünetekre. Ilyenkor akár online konzultációra is lehetőség van.

Szívroham gyanúja esetén az alábbi módon szükséges eljárni:

  • azonnali mentőhívás. Ha szívroham jeleit észleli magán vagy máson, azonnal hívja a mentőszolgálatot. A minél gyorsabb segítség növeli a túlélési esélyeket.
  • nitroglicerin orvosi előírásra. Amennyiben korábban előírta a kardiológus szakorvos vagy mentőre váráskor a telefonban erre utasították, vegyen be nitroglicerint az előírásoknak megfelelően. Ez növelheti a túlélési esélyeket.
  • aszpirin orvosi előírásra. Ha korábban kardiológus szakorvosa vagy a mentőszolgálat munkatársa erre utasította, vegyen be aszpirint szívinfarktus gyanúja esetén. Ez csökkentheti a szív károsodását mivel akadályozza a véralvadást. Az aszpirin más gyógyszerekkel együtt beszedve mellékhatásokat okozhat, ezért kizárólag egyértelmű orvosi utasítás alapján szedje be! Emellett az azonnali segítséghívás fontosabb, mint a gyógyszerek beszedése, ezért szívroham gyanúja esetén először a mentőket értesítse!

Mit tegyen, ha lát valakit, akinek szívrohama lehet?

Ha olyan emberrel találkozik, aki eszméletlen és valószínűsíti, hogy esetleg szívrohama lehet, először azonnal tárcsázza a mentőszolgálatot. Ezután ellenőrizze, hogy az illetőnek van-e pulzusa és lélegzik-e. Az újraélesztést csak akkor szabad elkezdeni, ha a beteg nem lélegzik vagy nincs tapintható pulzusa.

Amennyiben nem tanult újraélesztést, akkor kizárólag mellkasi kompressziót végezzen. Az újraélesztés menetét az alábbi videóban ismerheti meg:

 

 Ha a páciens eszméleténél van, azonnal hívja a mentőket és az utasításoknak megfelelően járjon el!

Szívinfarktus okai

A szívinfarktus oka, hogy a szívbe vezető valamelyik nagy artéria – egy koszorúér – elzáródik. Ez az alábbiak miatt következhet be:

A szívinfarktus messze leggyakoribb oka az érelmeszesedés, azonban más tényezők is okozhatják kialakulását

  • Érelmeszesedés. Ez úgy következik be, hogy az idők során a koszorúerek falára különböző anyagok, zsírok és koleszterin rakódik le. Ezt hívjuk érelmeszesedésnek, amelyet részletes cikkünkben már bemutattunk. Ez a leggyakoribb oka a szívrohamnak.
  • Iszkémia. Szívinfarktus során az elmeszesedett erekben levő plakk egy része leszakad, így hirtelen koleszterin és egyéb anyagok kerülnek a véráramlásba. Emellett azon a helyen, ahol a plakk leszakadt, vérrög alakulhat ki. Ha ez a vérrög elég nagy, olyankor megakadhat a koszorúerekben, így elzárva a szívbe vezető vér- és oxigénellátást. Ezt nevezik iszkémiának.
  • Koszorúérgörcs. Ez is okozhat szívrohamot. Ilyenkor a koszorúér falán levő erek begörcsölnek, ezzel elzárva az artériát, amely leállítja a szív vérellátását. A dohányzás és bizonyos kábítószerek (gyakran a kokain) okozhatnak ilyen életveszélyes görcsöket.

Szívinfarktus fajtái

A szívinfarktusnak két fajtáját különböztethetjük meg, attól függően, hogy a koszorúerek elzáródása milyen mértékű. Ennek megfelelően az elzáródás lehet:

A szívinfarktus mindkét fajtája azonnali sürgősségi ellátást igényel

  • részleges koszorúérelzáródás. Ilyenkor nem záródik el a teljes koszorúér. A kardiológiai szaknyelvben ezt nem-ST-elevációs miokardiális infarktusnak (NSTEMI) nevezik. Ilyenkor az EKG-n nem látható zavar, azonban a szívizom károsodott.
  • teljes koszorúérelzáródás. Ezt a szaknyelvben ST-elevációs miokardiális infarktusnak nevezik (STEMI). Ebben az esetben az EKG-vizsgálat során az ún. ST-szakasz megemelkedik. A szívinfarktus mindkét fajtája azonnali sürgősségi ellátást igényel.

Szívinfarktus kockázati tényezői

Bizonyos életmódbeli tényezők hozzájárulhatnak a zsíros lerakódások kialakulásához (az érelmeszesedéshez) az érfalon. A kockázati tényezők növelhetik vagy csökkenthetik a szívroham kialakulását, olyankor is, ha még nem volt szívrohama és olyankor is, ha a roham újbóli jelentkezése a kérdés.

A szívinfarktus leggyakoribb kockázati tényezői az alábbiak:

  • Életkor. Férfiak esetében 45 éves, nők esetében 55 éves kor felett megnő a valószínűsége a szívroham kialakulásának. Ebben az életkorban érdemes rendszeres kardiológiai szűrésre járni.
  • Dohányzás. A dohányzás és a hosszú időn keresztüli passzív dohányzás is növelhetik a szívroham kialakulásának kockázatát.
  • Magas vérnyomás. Idővel, a magas vérnyomás károsíthatja az érfalakat, így a szívet ellátó koszorúerek falát is. Ha a magas vérnyomás más kockázati tényezőkkel, például túlsúllyal, magas koleszterinszinttel vagy diabétesszel jár együtt, a kockázat még jobban megnövekedik.
  • Magas koleszterinszint. A magas koleszterin- és vérzsírszint nagyban felelős az erek beszűkítéséért, mivel a koleszterin és a zsírok plakk formájában lerakódnak az érfalakra. A magas vérzsírszint elsősorban az étrend miatt alakul ki, ennek a szintjét diétával lehet csökkenteni. Fontos megjegyezni, hogy a HDL-koleszterin magas szintje (ez a „jó koleszterin”) – a vérzsírokkal ellentétben – csökkenti a szívroham kialakulásának kockázatát.
  • Túlsúly. A túlsúly elsősorban magas vérzsírszintet és magas koleszterinszintet szokott okozni, valamint összefüggésben áll a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásával is. Akár kismértékű fogyás is nagymértékben csökkentheti a szívroham kialakulásának kockázatát.
  • Cukorbetegség. Cukorbetegség során a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint vagy nem képes az inzulinszint megfelelő szabályozására, emiatt megnő a vércukorszint. A magas vércukorszint pedig növeli a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.
  • Metabolikus X-szindróma. Ez egy anyagcserebetegség, amely kialakulhat akár túlsúly, magas vérnyomás és magas vércukorszint hatására is. Ha valaki ebben a betegségben szenved, kétszer akkora a valószínűsége a szívroham kialakulásának.
  • Családi kórtörténet. Ha a közeli rokonok között – testvérek, szülők, nagyszülők – korai szívroham jelentkezett (férfiaknál 55 éves, nőknél 65 éves kor előtt), akkor megnő a valószínűsége a szívroham kialakulásának.
  • Mozgásszegény életmód. Ha valaki keveset mozog, annak sokszor megnő a koleszterinszintje és hajlamosabb a túlsúlyra is. Akik rendszeresen mozognak, azoknál a szív is edzettebb, valamint általában kisebb a vérnyomásuk is.
  • Stressz. A tartós és magas stressz hozzájárulhat a szívinfarktus kialakulásához.
  • Droghasználat. Bizonyos stimuláns kábítószerek, mint a kokain és az amfetaminok, a koszorúerek görcsét okozhatják, amely a szívroham kialakulásának egyik oka.
  • Preeklampszia. Ezt terhesség alatti magas vérnyomásnak szokták ismerni és kialakulása esetén a terhesség után is növeli a szívroham kialakulásának esélyeit.
  • Autoimmun betegségek. Az autoimmun betegségek, mint a reumatoid artritisz vagy a bőrfarkas, növelhetik a szívinfarktus megjelenésének esélyeit.

Szívinfarktus fiatalon

40 éves kor alatt a szívinfarktus nagyon ritka. Ha mégis kialakul valakinél, olyankor a túlélési mutatók sokkal jobbak, mint idősek esetében.

Előfordulhat azonban, hogy valakinél fiatalabb korban is jelentkezik a szívroham. Ennek valószínűségét például az alábbi tényezők növelhetik:

  • családi hajlam. A szülők, nagyszülők között jelentkező szívroham sajnos megnöveli az esélyét a szívroham kialakulásának, mivel egy alkati tényezőről van szó.
  • droghasználat. Elsősorban a kokain és az amfetamin jelentős mértékű használata okozhat hirtelen szívrohamot.
  • betegségek. A korai magas vérnyomás és a cukorbetegség növelhetik a fiatalkori szívinfarktus kialakulásának esélyeit.
  • dohányzás. A dohányfüst aktív és passzív belélegzése nagyon káros a szívre, ezért a jelentős mértékű dohányzás már akár 40 éves kor alatt is hozzájárulhat a szívroham kialakulásához

Szívinfarktus következményei

A szívinfarktus szövődményei leggyakrabban a szívkárosodás miatt következnek be és az alábbiakhoz vezethetnek:

  • szívritmuszavar. A szívroham miatt a szív elektromos szabályozásában „rövidzárlat” alakulhat ki, amely rendellenes szívritmust eredményez, amely kardiológiai szakorvosi kezelést igényel.
  • szívelégtelenség. Egy szívroham akár olyan mértékben is károsíthatja a szívizmot, hogy az nem képes elegendő vért kipumpálni a szívből, ez a szívelégtelenség. Ez az állapot lehet ideiglenes vagy lehet tartós is, a szívkárosodás mértékének függvényében.
  • szívleállás. Ilyenkor a szív egyszerre megáll, az elektromos jelek rendellenessége miatt. Egy szívroham megnöveli az esélyét a hirtelen szívmegállás kialakulásának. A megfelelő megelőző kezelést kardiológus szakorvos végzi.

Szívroham megelőzése

Sosem túl késő lépéseket tenni a szívroham megelőzésének érdekében – még olyankor sem, ha már volt egy infarktusa. Az alábbi módszereket érdemes használni a hatékony megelőzéshez:

  • gyógyszerek. A kardiológus szakorvos által előírt gyógyszerek szedése csökkentheti az esélyét a szívinfarktus újbóli kialakulásának. Emellett a gyógyszerek segíthetnek a károsodott szívfunkció javításában is. A megelőzésnek is része lehet gyógyszeres kezelés, amelyet minden esetben kardiológus szakorvos írhat elő.
  • életmódváltás. Az egészséges életmód szabályainak betartásával jelentősen csökkenthető a szívroham kialakulásának esélye. Ennek érdekében egyen egészséges ételeket, ne dohányozzon, rendszeresen sportoljon és kezelje megfelelően a stresszt.
  • betegségek kezelése. A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség mind hozzájárulhatnak a szívinfarktus kialakulásához. Ezen betegségek kardiológus vagy belgyógyász általi kezelése kiemelkedően fontos az infarktus megelőzése szempontjából.

Szívroham diagnózisa

Az éves kardiológiai szűrővizsgálaton az orvos diagnosztikai vizsgálatok segítségével átvizsgálja az összes olyan tényezőt, amely növelheti a szívroham kialakulásának kockázatát.

Amennyiben a szívinfarktus tünetei hirtelen jelentkeznek, a szívroham diagnózisát a tünetek, a vérnyomás, a pulzus és a testhőmérséklet alapján is végezhetik a mentősök. Sürgősségi esetben a sürgősségi osztályon egyből elvégzik a szükséges diagnosztikai vizsgálatokat és azonnali kezelést is nyújtanak.

A szívroham rizikójának felméréséhez és megjelenésének diagnózisára nagyon hasonló módszereket alkalmaznak. Ezek az alábbiak lehetnek:

Első vizsgálatként mindig EKG-vizsgálattal kezdenek, amelyet gyakran laborvizsgálat köve