Kiderült a szomorú igazság: Ez az oka, hogy hatalmas tüzek tombolnak Ausztráliában

Itt a valódi ok.

Érdekes dolgokról olvashatunk a cikkben

Erdőtüzekről mindig távoli vidékekkel összefüggésben hallunk, mint most például Ausztráliából. Egyes források bozóttüzekről beszélnek. Nem maradhatnak el a riogató szalagcímek:
A hatóságok a legmagasabb figyelmeztetési szintet hirdetik ki…
Vészhelyzet Ausztráliában…
A tüzek megállíthatatlanul terjednek…
A tűz Sydneyt fenyegeti…

                     Évről évre ismétlődnek Ausztráliában a bozóttüzek

 

És természetesen elmaradhatatlan, hogy a tüzeket összefüggésbe hozzák az éghajlat-változással. Mi is föltesszük tehát a kérdést. Valóban a Föld melegedésének, netán az ember okozta melegedésnek a következtében lépnek föl a tűzesetek?

Az európai médiák megpróbálnak összefüggést találni a klímaváltozás és a bozóttüzek között. Scott Morris miniszterelnök konzervatív kormánya ezt határozottan cáfolja. Erdő- és bozóttüzek évmilliók óta az ausztrál kontinens jellegzetes velejárói. Olyannyira, hogy egyes növény- és állatfajok saját életritmusukat a rendszeresen visszatérő tüzekhez igazították.

Az ausztráliai őslakosok, az aboriginek éppen az erdők védelmében égették le az aljnövényzetet. A gyakori zivatarok villámcsapásokkal, tűz keletkezésével járnak, és ha a tűz dús aljnövényzetet ér, akkor hamar meg tudja gyújtani a magas fákat is. Hogy ezt megakadályozzák, azért égették le az aljnövényzetet időről időre.

 

Ezt, tehát az aljnövényzet leégetését tiltották meg a Zöldek nyomására, és ez vezetett a tűzkatasztrófához.

A Zöldek és a baloldal nyomására körülbelül húsz évvel ezelőtt tiltotta meg a Labour kormány az aljnövényzet leégetését, úgymond a rovarok és apróbb állatok védelmében. Senki nem gondolt arra, hogy ennek milyen negatív hatásai lehetnek.  „Így jött el a 2016-os esztendő, amikor Nyugat-Ausztráliában egy villámcsapás következtében az emberemlékezet óta legsúlyosabb tűzvész pusztított. Több száz km2 égett le, több település elpusztult, sokan meghaltak. Ha az ember autóval utazott Perthből Albany irányába, több száz km-en keresztül csak leégett erdőket látott.

„A 2016-os katasztrófa után törvényt hoztak, hogy a települések közelében az aljnövényzetet idejében le kell égetni. Ezekre a munkákra erdészcsapatokat képeztek ki, sokszor éppen az aboriginek közül. Azóta nem volt nagyobb tűzeset. Sajnos itt is érvényes: Ha a Zöldek valamibe beleavatkoznak, abból csak baj származik, főleg a környezet látja kárát áldásos működésüknek.

A magasra fölcsapó lángok képe valószínűleg bejárja az egész világot. De a híradók elfelejtik a nézőket a mélyebb összefüggésekről tájékoztatni. Így aztán hamar olyan benyomás támad, hogy az egész kontinens ég. A kontinensről első kézből érkező információk segítenek ezen a téren is eligazodni.

Nagyobb erdőtüzek már 1851-ben, 1902-ben és 1937-ben is voltak

A nagyobb tűzesetekről készült feljegyzések 1851-et említik elsőként. „Februárban a ‚Black Tuesday’ lesz az újabb kori ausztrál történelem első komolyabb tűzesete. A következő nagy tűzvész 1902-ben pusztít. Akkoriban azt nevezték az ország történelme legsúlyosabb tűzesetének. A tűz New South Wales déli területének Riverina vidékén pusztított. Wagga városának környéke heteken keresztül lángolt, a tűz átterjedt a mai Mount Kosciuszko nemzeti park területére.
A következő nagy kiterjedésű tűz 1937-ben gyulladt ki: „A tűz órák alatt elterjedt Walpole felől Denmarkon át Albany irányába. Emberéletet szerencsére nem követelt. De a tűz nyomai még ma is fölfedezhetők az égre meredő kopár, szürke fatörzsek látványában.

2019. december
Király József
okl. vegyészmérnök

Forrás és a teljes cikk a linkre kattintva megtekinthető: https://www.klimarealista.hu/az-ausztraliai/?fbclid=IwAR3qh1RpbAR4CdFebHdvXBAb8dpKEWV-YQlq8qezlYJfOYoKKONgBIc557I